No, kettes lecke, indul a rákenroll.
A számítógépes alkalmazott grafika ahogy a neve is jelzi, megrendelésre és kompival készített munka.
Hagyjuk az őskort, koncetráljunk a személyi számítógépek korszakára. Eleinte főleg Macintoshokat használtak, később kezdtek el megjelenni a programok PC-re is, de az iparban (reklám, videó, stb.) a mai napig főleg Mac-eket használnak, pláne a nálunk gazdagabb országokban. A mi kis harmadik világbeli ugarunkon természetesen az anyagi korlátok miatt elterjedtebb a szedett-vedett PC-ken lopott (torrentelt) programokkal melózás. Személyes tapasztalat, hogy egy olasz graffer minimum 3x, egy holland kb. 5x, egy amerikai kb. 8x ár-érték arányban tud dolgozni. (Befektetés - meló - bér - költségek.) Angolszász bérek a linken. Csodálatos, mi. Itthon is van egy szűk réteg, akik Mac-hívők, és tapasztalatból mondom, hogy a háromszoros árú gépeken valóban könnyebb és élevezetesebb dolgozni. Programokban nincs különbség, én a Macbookon ugyanazokkal dolgozok, mint az otthoni PC-men.
Programok teleítését megoldom, akár PC-re, akár laptopra, ezt majd megbeszéljük később. Mindenféle telepítő van zsebben.
+++
Akkor nézzük a kompigrafika főbb típusait. Négy van belőle, ami minket érdekel.
1. Pixeles vagy raszteres grafika (Photoshop)
Ez a legismertebb, legáltalánosabb fajtája.
A rasztergrafikus kép több száz (ideális esetben több ezer vagy millió) apró színes négyzetből áll, azaz képpontból (pixelből). Minél több pontból áll egy kép, annál nagyobb a felbontása, azaz annál inkább nagyítható. A legkézenfekvőbb rasztergrafika például egy fénykép. A ismertebb képszerkesztők nagyrésze rasztergrafikus végeredményt ad. Például: a Photoshop vagy a Gimp, a Picasa... Népszerű raszter (pixeles) formátum kiterjesztések: jpg / jpeg, psd, png, tiff, bmp, gif
Ezek csak az alapok, később majd lépésről lépésre kibontom ennek is minden finom részletét.
2. Vektorgrafika (Illustrator)
A vektorgrafika egész máshogy működik. Matematikai alapon készítheti a képeket, vonalak és görbék segítségével. Tehát míg a rasztergrafikában egy 1x1 es 300 dpi- s fekete négyzet, 300 információs blokkot tartalmaz, addig a vektorban csak a sarokban négy pontot, összekötve és kitöltve feketével.
A vektorgrafika pontok és bezier-görbékkel jelöl ki akármilyen bonyolult formát, egy S betűt pl. elég három darab ponttal és megfelelő szögben meghajlított egyetlen vonallal kijelölni:
A leggyakoribb vektoros grafikák a feliratok, vonalas grafikák, pólódizájnok, logók. Ismertebb szerkesztő programok: az Illustrator vagy az Inkscape, a Corel.
Kiterjesztései: ai, svg, eps, pdf, cdr
A vektorgrafika előnye, hogy vég nélkül nagyítható, minőségromlás nélkül és a fájl mérete sem lesz nagyobb. Másik előnye, hogy gyorsabban és egyszerűbben módosítható, alakítható és színezhető.
A vektorgrafika hátránya, hogy a
rasztergrafikánál rengeteg effektet, átmenetet és árnyékolást
használhatunk, de a vektornál kicsit korlátozottabbak a lehetőségek
ilyen téren. Bár kellő szakértelemmel a vektorgrafikával is gyönyörű képeket lehet létrehozni, elég hosszadalmas munka, de tud szuperlátványos lenni, ráadásul ez pl. jobban mutat pólón, mint ugyanez pixelgrafikán.
Ugyanez kicsit bővebben a wikin: https://www.wikiwand.com/hu/Vektorgrafika
Ennek a finom részletei is jönnek majd, de előbb fotocsokiba mártózunk nyakig. Muszáj, mert ha az nem megy készségszinten, csak káosz lesz a fejekben, azt meg nem venném a szívemre.
+++
És most jön a csavar, kimondottan pixelgrafikára kitalált program (Photoshop) is tartalmaz vektoros lehetőségeket, és a vektorra használatos Illustrator is használ pixeles hatásokat. Ez nagyobb rugalmasságot ad a programok használatához, de nem szabad elfelejteni, hogy mi lesz a végcél.
Pixeles = inkább fényképekhez, részletes grafikákhoz, nagyításnál homályosodik.
Vektoros = inkább szöveges grafikákhoz és logókhoz, minőségromlás nélkül nagyítható, de kisebb részletességgel és színnel.
3. Kiadványszerkesztés (InDesign)
Ez határterülete a pixeles és vektoros grafikának, a célja – ahogy a neve is mutatja, kiadványok összerakása, pl. leporelló, pdf prezentáció, üzleti jelentés, nyomtatott újság. Ezért is nevezik desktop publishing azaz DTP-nek. Az ismertebb szerkesztőprogramok: az InDesign vagy régebben a Quark. Fájlkiterjesztései: indd, pdf, qxd
A szövegek és a dizájnelemek vektoros grafikával készülnek (tűéles betűk, csicsaelemek), majd pixelgrafikával készült fotók kerülnek közéjük, melléjük, csakúgy, mint bármelyik magazinban pl.
Bővebben a wikin: https://www.wikiwand.com/hu/Asztali_kiadv%C3%A1nyszerkeszt%C3%A9s
Erről csak akkor fogunk beszélni, ha a fotocsoki után illuban is magabiztosan dolgoztok, mert ehhez mindkettő kell. Főleg a logikai felépítésük, mert egymásra épül mindhárom.
4. 3D-grafika
Ezzel nem fogunk foglalkozni, vagy csak szőrmentén. Merthogy a fotocsokiban és az illuban is vannak minimális 3D-hatású effektek és lehetőségek. De ezk csak 3D-hatásúak, mert a valódi 3D modellezéstől, világítástól, animáción át a renderelésig, aztán kompozitálásig terjed.
Ez tök más és hatalmas területe a grafikának, egészen a mérnöki tervezéstől a látványmozikig.
+++
Uff.
És akkor most vegyünk egy nagy levegőt, élvezzük a nyarat, aztán ha éhesek lesztek a tudásra, jelezzétek.
Én addig sörözök :D
Legyetek jók, vagy valami.